Számvetés 2017

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Már 2017. decembert mutat a naptárom és lassan vége az évnek. Most épp kivételesen kiegyensúlyozott és kipihent állapotban ülök a gép előtt és Vangelis művei segítik halkan a billentyűk mozgását.

 

Kemény hidegek voltak januárban, csontig hatolóan, de Dudás Iminek születésnapja volt, így aztán köszöntöttük a Sáska tó partján hóban fagyban. Jó buli volt, lékről horgásztunk közben már főtt a kaja és szép lassan mindenkiből szakács lett délre, attól függ ki mennyit ivott.. Végül is ebben a hidegben is igazi jó horgászbuli alakult ki, köszönet Imi, így kell ezt csinálni, mit nekünk -17 fok meg 35 centis jég?

Persze szokás szerint én akartam fogni a leghidegebb télben is halat, de minden fáradozásom ellenére sem akart sikerülni, legyen az befagyott Kadarcs, melegvizes Polgár vagy Nádudvar akkor sem tudtam fagyos kézzel halat fotózni, csak rendületlenül próbálkoztam, feladni sosem adtam fel.

Február közepén azért is megnéztük Zolival a Keletit, de az mostohán nem sokat segített a horgász lelkén, bár mindenütt fagyott volt, csak némi helyet találtunk a zsilipnél.

Továbbra sem adtuk fel, egyszer azért eljön a tavasz és vele a kapás is. Azért addig-addig ostromoltam a Keleti főcsatornát, míg el nem kezdte adni a halat, immár barátságos arcát mutatva és amit szerettem volna legjobban, még februárban tegye ezt meg!

Tavasszal eljött a keszegek ideje és végre lehetett jókat a horgászni a Keleti főcsatornán. Zoli barátom még paducot is fogott, szóval megszerettem megismertem Keletit.

Jó ez a folyóvízi peca, sokat lehet tanulni módszereket váltogatni, hasznos nagyon is. Még egy kupa is besikerült az egyik tavaszi versenyen, aminek nagyon is örültem, nem is nyertem még semmit folyóvízen, szóval van folyóvízi kupám is.

Mire felmelegedett az időjárás a kedvenc tavam Kadarcs is megnyílt nekem, elkezdte adni a szép keszegeket pontyokat, öröm volt kijárni.

A Kócos tó is megmutatta a szép halait még a tokhalak is bemutatkoztak, valamint a Tüskevár horgásztavon is lezajlott a nem tudom hányadik FIP találkozó a hideg szeles tavaszban és remélem mindenkinek ízlett minden, ami a tűzhelyen készült.  

Szép lassan közeledett az a bizonyos születésnap, ami az én éveimben az 50. évet jelentette. Igazi stílusos horgász tavi buli volt. A Kócos tó megengedte, hogy a kis taván legyen a buli, így aztán a barátok horgászverseny keretében vendégeskedtek, itt csak mindenki jól érezhette magát és mindenki vendég volt, remélem nem fogják elfelejteni…

Megtörténhetett az az öröm, hogy a legjobb horgászbarátaimmal egy csapatban vegyek részt a megyei úszós bajnokság csapatversenyén. Nagyszerű érzés volt, jártunk edzeni a Sziki tóra egy jó kis csapattal: Dudás Imi, Fekécs Zoli és én, no meg az ifi Fekécs Kitti. Ez a jó kis csapat 7. lett az igen erős mezőnyben, de jó lenne megint átélni a csapatverseny izgalmait, nagyon szeretném jövőre is… Hátha..

Elérkezett a Tisza ideje számomra, ami mind nagyobb és nagyobb élményeket adott, egyszerűen nem okozott csalódást a napfelkelte, a karika keszeg kapása, néha a ponty elementáris ereje, megigézett és beégette a horgász lelkembe magát és ennyi… A Tiszához mindig lehet menni és nem kell gondolkodni módszereken és csalikon a Tisza mindig ad valamit, de ehhez tisztelni kell.

A gyerektábor is megtörtént a Kócos tavon, bár most csak egy turnust voltam, mert mire a második turnus ideje eljött és már Erdély szikláit másztam és áfonya pálinkát ittam. Ez is megtörténhetett, hogy a kisebbik Fiammal együtt egy több mint ezer méteres sziklát megmásztunk puszta nyers erővel és ott álltunk a csúcson, nem tudom ezt a pillanatot elfelejteni míg a Székely kő ormán álltunk, örök emlék…

Hihetetlen élményben volt részem szeptemberben, még az is lehet nem is lesz ilyen élményem egész életem során.. Részt vehettem pályabíróként a Női Horgász Világbajnokságon!! Dudás Imit is sikerült rábeszélnem így ketten indultunk útnak és álltunk munkába segítve a MOHOSZ munkáját az Alcsi-Holt Tiszán. Magas fokú profizmus mindenütt híresebbnél híresebb emberek, a háttéremberek szintúgy, néha míg a fogásokat jegyzeteled épp Walter Tamás beszél hozzád és kérdez.. Na szóval leírhatatlan az élmény, itt vannak emlékbe a szép logóval ellátott pólók sapkák, mindig eszembe fog jutni ez az esemény, de láttam Dudás Imin is, hogy nagyon tetszett neki. Ilyen eseményen részt venni, kevés alkalom adatik meg a horgász embernek.

Sikerült megismerkednem a Sajó folyóval, testközelből horgászva ráadásul nem is értettem először mi volt olyan furcsa ezen vízen.. Nem volt szemét a parton, ja kérem ahol én jártam oda nem jár az ember, hogy otthagyja a „nyomát”, igen szokatlan volt a tiszta szép és vad folyó és az érintetlen természet, ide még visszajövök!

Ahogy jött az ősz, jött vele a hideg esős idő is. Én azért még megszavaztam magamnak egy horgászversenyt, valahogy csak be kéne fejezni az idei versenyszezont. Készültem rá, tudtam nem lesz könnyű és nem is volt az zuhogó esőben horgászni egy erős mezőnyben. Amit tudtam kihoztam belőle és jutalma egy szép kupa lett, így zárult az idei utolsó versenyem.

Lassan vége az évnek, de még szerintem december tartogat nekem néhány pecát. Ellátogatunk Zoli barátommal a hajdúszoboszlói termáltóra, fogunk egy csomó kárászt és elbúcsúztatjuk a 2017-es évet és várjuk a 2018.-at.

Harangi Csaba

A régi blog ...