Vasárnapi könnyed próbálkozások…

Vasárnap van és egy rövidebb kis peca kellene mára, de nem is messze az otthonunktól és nem is nagyon kéne felkészülni rá, egyszerűen csak úgy, mert horgászni jó… Ildi nagyfia Lali is nemsokára érkezik jó messziről, ő is kijön hozzánk ide, no meg a kisunokánk Hédi már itt is van velünk és bizony nagyon várja az Apukáját, eddig nálunk üdült egy hetet.

 

Megérkezünk a kis Kócos tóra és bedobunk és megállapítható elég csendes a víz. Figyelem Ildit, hisz ő nagyon szeret methodozni, de látom nem mozdulnak a spiccek, nem igazán eszik a hal.

Várok tovább és eltelik egy óra, de még semmi ebből máris kisakkozom fejben, valami más ötlettel kell előállnom hogy legyen hal. Akkor tehát kész a terv, egy hosszú előkés feeder szembe középre, vagy 70 centis előkével a kosárba kukoricával kevert ttx, meg vágott giliszta a horogra is giliszta. Jobbra oldalra a partközelbe matchbotos szerelés Bag’em kukoricával az epres fajtából, hátha tetszeni fog egy pontynak, persze pár gombóc ttx becsobbantva az úszó mellé…

Akkor lássuk mi lesz ebből? A hosszú előkés szerelés hamar életre kel és kispontyok támadják a horgon lévő gilisztákat. Egymás után szákolom őket, örülök mert megtaláltam a megoldást és a nagy doboz giliszta nélkül nem is igen boldogultam volna ma.

Nagyon hálás vagyok a Max Fishing horgászbolt tulajdonosának, hazánk egyik legjobb feederesének Kálló Kornélnak. Nem hiszem hogy máshonnan fogok vásárolni horgászgilisztát zsákban, hogy is mondta anno a Hegylakó? Csak egy maradhat, pl. Kornél  horgászgilisztája… Egyszerűen kialakul egy nagyüzem és már a folyami harcsák is megérkeztek hozzám, élvezem…

Közben más módszer is működik és a matchbottal  éppen tükörpontyot fárasztok, ami hajlandó volt felvenni a piros kukoricát, tehát a match is működik. Bedobás újfent, lássuk ott vannak-e még a pontyok?

Most a felszerelés úszója indul el önálló útra és kivárok, majd bevágok és felsikolt a fék!! Eszeveszett fárasztás kezdődik, alig tudom átvenni az irányítást. Azért a matchbotos fárasztási élmény nagyon jó érzés még mindig! Szinte eggyé válsz a pehelykönnyű bottal tudva tudván, milyen vékony előkéd van és milyen hajlós horgod, de nyerni akarsz ebben a meccsben… Szákolom, a tükörponty egy fotó erejéig a matracra kerül, majd fáradtan úszik tova.

Lassan délután lesz és előbb utóbb értem jön Ildi, de még egy utolsó hajlítással elindul a víz felé a lightos feeder botom, úgy tűni a gilisztacsokor megtetszett egy jobb pontynak is… Nem én irányítok, nem is akarok hagyom vágtatni a víz alatti gőzmozdonyt, had menjen én ráérek.. Tíz perc után már közelebb van hozzám és akarnám megszákolni de a szákfej hálója elakad a víz alatti sulyomban, ugyan a hal szákolva de kivenni nem lehet… Gyors cselekvés, begázolok a vízbe és sulymostól, szákfejestől, tőpontyostól, mindent kiteszek a partra egyszerre…

Valahogy így zárul mai peca és holnap, bizony horgásztábor sok gyerekkel együtt, már alig várom!

 

Harangi Csaba

A régi blog ...