Manapság…

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Hajnal van, kint az ablak előtt már az ősz jelei a kerten, minden kezd sárgulni, barnulni, kipirosodni és igen ilyenkor a hideg is jön. Szeretem az őszt, ezek a színek beszédesek, mindig mondanak valamit, ezeket a színeket szereti a fényképezőgép lencséje is jobban megindul az ember fantáziája, ha látja.  Most sok mindenre nincs idő, a napok táblázva miközben kis otthonunk szépülget, igyekszünk..

 

Nagy elhatározásom volt, már amikor ez a kertes ház megvételre került egy szép kerti tavat építeni benne. Addig járt az agyam rajta, mígnem döntést hoztam és igenis a kertben hátul leszúrtam egy ásót, itt lesz… Csináltuk ketten Ildikóval, ahogy bírtuk, volt olyan munkás este, hogy besötétedett ránk, de én még mindig csak lapátoltam és lapátoltam és lassan már-már én tűntem el a gödörben mivel kezdett mélyülni a tó, magyarul közel a siker.

Egy kis szaktanácsadás a helyi gazdaboltban, ott az az igazság érdemes kérdezni, mert az eladók is nagy tapasztalattal bírnak minden területen, meg is beszéltük a fóliával való kibélelés módját, így aztán ez a fázis következett volna, bár idő is lett volna hozzá, de nem volt. Épp cefrét kellett vinni kifőzetni, de helyi pálinkafőzős elutasította az összegyűjtött gyümölcsöt miszerint túl darabos és kiöntötte (állítólag) a szemétbe, éppen csak majdnem felrobbantam mérgemben bár tény és való nagy összegbe kerül kifőzetni 7 hordó cefrét, talán megmaradt a pénz, legyen ennyi jó a sok rosszban…

A derekam meghúzódott a cefrehordók emelgetésétől és így vezetem a kocsit, majd befordulok a gazdabolt parkolójába és határozott léptekkel bemenve, vásárolom meg a fóliát a leendő kis kerti tavunkhoz és menjen a pokolba a pálinkafőzős emberke, levezetem az összes feszültségem most és igenis lesz tó!! 

Rakom sorba a fóliát egy réteg, két réteg, három réteg majd megindul a víz a tóba, szép látvány, a betongyűrűs ásott kút adja a vizet 8 méter mélyről szivattyúval, ami csendesen duruzsol és teszi a dolgát. . Azóta halak is kerültek bele és pár napja a feleségemmel elkezdtük csinosítani, bár még sok minden van hátra, de máris szép:

 A halak örömmel kapkodják az eleséget és valami fajta büszkeség megjelenik bennem, bár gyorsan el is hessegetem, csak egy pillanatra megjelent. Haladunk lépésenként ezzel a házzal a kerttel, mégiscsak saját szőlőt, saját körtét, saját almát, saját szilvát eszünk  és bizony saját almapálinkát is iszunk. A zöldbabot amiből a főzelék fő mi termesztettük és csodálatos az íze, jövőre még több növény még színesebb termések lesznek.

Elégedett vagyok, igaz kicsit kérges a tenyerem és nem olyan szépen simul benne a toll ügyfélfogadás közben, de ez engem sosem zavar. Idén 2018. szeptember 14. napján az én Ildikóm a feleségem lett, a természet oltárán vettem feleségül a lehető legőszintébb helyen, ahol csak igaz szavak hangozhatnak el.. Jó érzés, erre nincsenek sem szavak, sem betűk tovább…

 

Harangi Csaba

A régi blog ...