Csatornapeca

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Szombat van és egy olyan helyre megyünk Petivel, amit még csak nem is láttunk, tán még fotón se. Pród igen híres bojlis tavairól és nagy pontyairól, de van egy kis teleltető csatornájuk is, amit versenyekre lehet használni finomszerelékeseknek, épp ide gurul a Skoda.

 

Megérkezünk, de a nem vízhez hanem a halőrházhoz és befizetjük amit kell, majd nemes egyszerűséggel kérdeznénk hova kell mennünk, hol is az a csatorna? Nem sikerül elmondani a hölgynek, bármennyire is akarjuk tudni, ezért aztán elindulunk majd csak lesz valahogy… Ahogy túlérünk a halágyakon már csak egy vashíd van és a K IV. folyik ott lelkesen. Csatorna versenypálya sehol, legfeljebb egy út balra az is K IV partján mindössze.

Vissza halőrházhoz, Peti megy be immár másodjára, de mint mondja inkább visszakérné a pénzt, ha nem tudják megmondani, hol is van ez a hely??? Másodjára sem sikerül megtudni… Kb. Valahol hátul… Na kösz, mi fizetünk de infó nulla…

Halászok dolgoznak a halágyban pakolják a halakat aztán ők mondják, hogy menjünk el két halágy között a keskeny úton a méteres fűben és aztán majd ott lesz a csatorna… Köszönet a halászoknak, csak sikerült megtudni 1 óra alatt hol a horgászhely.. Csoda hogy a méteres fűben nincs valami árok, mert akár itt is ragadnánk mára és sérülne a kocsi. Mindegy a fűtenger végén egy szintén nyíratlan elvadult parton ott a keresett csatorna, megjöttünk.

Botokat elő és már nem is bánom, hogy a rakó otthon maradt, mivel nincs is nagyon hova hátratolni, elég ez a pár bot a zsákba. A szél egyre növekedik, már-már viharos lesz szóval elő nem vettem volna rakót, dehogy jó nekem ma a feeder, Peti úszózik kicsit, feltérképezzük a vizet. Hamar beállnak a halak egyik kapás a másik után nem lehet unatkozni, persze közben ívnak a nádban nászidő van.

Néha tarka ruhás kárászom van néha a jó pontyok között a kicsik is tolakodnak. Délig megfejtjük úgy ahogy a pályát, tartunk a verseny értekezletet ketten és megbeszéljük ki mit fog csinálni 1 hét múlva a versenyen és irány haza, elég volt ennyi…

Mielőtt elindulnánk az etetésemre megérkezik egy küszvágó csér, mivel jó az etetés innen táplálkozik a madár, hisz ő is halért jött, akárcsak mi. A Nikon gyorstüzelő módba kapcsol és átélem a fotózás élményét, a küszvágó csér vadászatát megörökítem. Nekem ma ez volt a fénypont…

A régi blog ...