Elgondolkozva...

Éppen majdnem vége van a télnek és az időjárás jelzi is nekem, indulás horgászni, valóban ez az érzés kerített hatalmába. Éves engedély kiváltva, felszerelés a kocsiban a teás termoszok feltöltve, akkor bizony irány a Keleti Főcsatorna.

 

Míg vezetem a Skodát, addig is valahogy szorosabban fogom a kormányt, a lazaságom tova szállt és a horgászaton sem gondolkodok, egész más dolog kerített hatalmába ma. A kisebbik fiam Dominik ma megy kórházba és műtétje lesz, szóval ez nem egy megnyugtató dolog egy Apának, különösen ha az ember mindig Apa is akart lenni és csak az élet mondja meg milyen is volt. Igazi felnőtt 26 éves komoly férfiember, de akkor is az én Kisfiam marad és szeretném ha semmi baja nem lenne és ugyanúgy innánk közösen a különleges teákat mint eddig mindig és ugyanúgy hallanám csodás gitárjátékát mint eddig… Na inkább horgászok nem gyártom a fikciókat fejben, nem kell idegeskedni, sima ügy lesz…

Etetőanyagot keverek és felszerelést készítek egyszerű klasszikus hosszúelőkés felszerelést, na meg az 50 grammos kosár talán megáll a sebesen folyó vízben. Közel vagyok a balmazújvárosi zsiliphez, azt gondolná az ember, hogy nagyon gyorsan folyik a víz, de a csatorna itt kiszélesedik és emiatt lelassít egy kicsit, itt pont jó lesz horgászni.

Bent vannak a botok és várják a halak csipkelődését, de nem történik semmi. Türelmes vagyok inkább beszélek a Dominik fiammal, próbálom nyugtatni kevés sikerrel, igen stresszes állapotban fekete felhők suhogását érzi, de próbálok terelni amennyire csak bírok. A feszült várakozás a műtétre nem tesz jót egyikünknek sem, de hát ilyen két hasonló ember Apja-Fia egyik sem akarja a másikat elveszíteni és ez természetes.

Frissítgetem a csalikat, ismétlem a bedobásokat aromázom a csalogatóanyagot egyelőre semmi. Tévedek, amíg eszek valamit olyan mintha rándult volna az egyik spicc. Közelebb megyek és figyelek, valóban van kapás csak ki kell várnom míg elhúzza és úgy is lesz, egy kis aranyos keszeg az eredmény. Olyan a hal a kezemben  mint egy reményhal, szóval biztos sikerült az a műtét azt jelenti ez a kis keszeg.

Belelkesedek a kapás után és örülök hogy beállt a hal az etetésre, ha belegondolok hogy december elején itt valóságos örömpecám volt… Most nem úgy van, de valószínű nem itt tartózkodik a keszeg banda, de azért mégiscsak fogok halat.

Mire elmúlik dél megérkezik a várva várt üzenet és megtudom megvolt a műtét és kicsit kába még az altatástól az én Kisfiam, de megvan és az a lényeg. Összepakolok és elindulok haza és örülök hogy süt a nap… Hogy is mondta valaha Anyám: „egyszer majd rád süt a nap”, jól mondtad, jaj de rég is mentél el, már 15 éve annak.

Mire Debrecenbe érek iszonyatosan csattog a messenger a telefonon, na bizony hogy felkelt Dominik a kórházban és már viszem is be ami kell neki, úgy ahogy vagyok terepgatya, horgászbakancs, mindegy az már de viszem ami kell, na hiszen én vagyok az Apja…

 

Harangi Csaba