Újévi gondolatok…

Ülök a számítógép előtt és a kristály pohárban bársonyos merlot várja, hogy kortyoljak belőle és igen 2017 van.  Apró korty és a vörös nedű jelzi nekem, ha Új Év akkor talán kezdjek is neki, annak amit terveztem, ha van olyan… Nem is tudom, nem szeretem már a nagy monumentális terveket, a hatalmas vállalásokat, az legyen a fiataloké inkább, én csak vagyok és akarok létezni, fogadalmak nélkül.

Jó nézni ezt a sok fiatalt, akik horgászversenyeket akarnak nyerni, szinte minden héten versenyezni akarnak és minden bizonnyal nincs akadály előttük. Én? Én szeretek szép zenét hallgatni, szép képeket fotózni a természetben és talán igyekeznék szépen horgászni, legalábbis megpróbálni aztán persze megírni is. Ezek bizony nem vállalások és nem fogadkozások, hanem tények, mivel idővel kialakul az emberben az, ami jó érzéssel tölti el.

Most is tavasszal lesz egy két napos rendezvény egy szép helyen, vállaltam a főzést két napra és már láthatóan egy darab hely sem lesz az ott tartandó versenyre, mindjárt betelik. Ennyi, mi gond vele én csak megfőzöm a kaját és majd esznek a versenyzők én nekem az a dolgom, hogy főzzek, akkor és ott, horgászattól függetlenül.  Biztos jó buli lesz és igyekszem finom kaját készíteni nekik és ennyi, jó érzés adni valamit aminek más örül, ilyen a főzés is, egy idő múlva nem eszik belőle az ember, hanem nézi hogy más eszi.

Nem is tudom milyen lesz az a 2017-es év, talán azért egy kicsit javíthatna a 2016-os évi történéseken, kicsit-picit szinte elkoptam tavaly. Elég volna, ha megengedné ez az Új Év nekem, hogy sokat biciklizhessek, hogy formába hozzam magam és legyek képes mindenen átmenni-áttekerni megállíthatatlanul.

Sokat foghassam a Nikon fényképezőgépemet és csinálhassak fotókat, lehetőleg csillogós, napsugaras fotókat átszűrődő fénnyel, izgalmas dolog visszatartott lélegzettel figyelni a beállításokat, majd kattintani és látni az eredményt.

A Látóképi tóra fogok járni horgászni és ha lehet akkor a Kadarcsra is, hisz az a nagy kedvencem.

 A Tisza sem maradhat meghorgászatlan sem Szolnokon, sem Tiszaújvároson, na ezek aztán fontosak lesznek! Mondjuk a horgászhelyek választása sokszor pillanatnyi döntések sorozata, nem lehet azt előre tudni hova… Kell hozzá kedv is és az ember maga tudja eldönteni, most egyedül akar a természettel „tárgyalni”, vagy épp közös peca volna, jó társaságban.  

Ennyi volna az én újévi gondolatom menete, sallangmentesen, őszintén.. Lesz néhány verseny, néhány fotó, a napnak pedig sütni kell még, hisz azért van és épp most vág be az ablakon január elsején délután, míg megiszom az utolsó csepp bort….

BUÉK horgászok, BUÉK élet!!

• Előző
• Következő