Tavasz, úszás, pontyok

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Most következik idén először olyan horgászat, amikor tökéletes az idő, nem esik az eső, nincs vihar, de még hóesés sem jön, szóval ma jó idő lesz. Éppen április 14. napja következik és a Kadarcsi tó halait látogatjuk meg, nagy kíváncsisággal, hisz az a víz mindig tartogat meglepetéseket, szóval épp ezért a kedvencem.

 

Kipakolunk a vendég stégre, elsőre pedig rakózni fogok és arra vágyom a botból nyúljon ki a gumi és jöjjenek a pontyok. Persze lehet az engedély szerint két bottal horgászni, majd egy keszegező pálca elférhet még a parton, amúgy titkon milyen jó lenne ha Kedvesem horgászna is, én örülnék neki ha megtaníthatnám. Mivel igencsak nagy lelkesedést látok a szemében, először tanulunk dobni, az egyik legfinomabb versenyfelszerelésemmel. A harmadik dobás már arra is megy amerre kell és van sikerélménye is. A tizenharmadik dobás pedig szép lágy ívet vesz fel és a „Fekécs-ring” kosár halk pukkanással esik az etetésre. El is hangzik a mondat „Szép volt Ildi” szóval nem fél a dobástól, a piacon lévő egyik legfinomabb Super Nova light 3,30 feeder van a kezében és tudja és tudja!! Akkor horgásszunk is, ideje csaliznom, a feeder bot oldalt van dobva, ha vinné majd van aki elkapja a pecát én az úszót lesem és várom a pontyokat.

Persze csalok, nem is nézem az úszómat, nem érdekel inkább balra leselkedek vajon lesz egy jó kapás azon feederen, legyen már! Az egyik legjobb keverékem van a kosárba a hely beetetve, csak az a fránya kápás lenne már, de így jönne be lottó ötösöm, akkorát bólint kis finom pálca hogy na és már be is vág Ildi reflexből, nem is magyaráztam el hogy kell, életében először horgászik épp most tanult meg dobni és recsegő fékkel pontyot fáraszt!

Ez így egyszerre szinte sok együtt, de hal a szákban a Tanítvány büszkén mosolyog és igen szorítja botot és dobni fog. Ahogy a nagy könyvbe meg van írva, orsó felfelé áll és fej felől precíz kivitelezéssel, jó dobás. Azt hiszem nem ér a kezem a második botig itt balra, szóval Ildi közelebb ül és kialakul a horgászat fogalma mára, sok-sok hallal… Valami elkezdődött és azt érzem itt most horgász születik, elkapta gépszíj és megállíthatatlanul berántotta a természet csodálata és annak szépsége, valamint a horgászat öröme által adott szenvedély.

Örömmel engedi vissza a halakat éltető elemükbe, vigyázz rájuk ne sérüljön a természet, ne rontsa el a képet semmi.. A rakóra is jönnek a pontyok számolatlanul, kell ám kapaszkodni hol kisebbek hol derekabbak de van kapás folyamatosan.

A rakó egy idő múlva elcsendesedik, így elpakolom, elég pontyot fogtam vele most jöjjön a method módszer hátha sikerül egy jobb ponty. Bedobás, távolban csobbanás és gondolom majd lesz kapás, inkább nézem a szép tájat. Ez nem volt jó ötlet, pár perc sem telt el és a kedvenc botom leugrik a tartóról önálló életet kezd élni mert viszi egy hal, már megállíthatatlanul!! Ennek fele sem tréfa ruhástul a vízbe ugrás és a bot visszaszerzése a cél!! Nem is olyan hideg ez a víz bár kétségkívül nem úszni készültem ma, de a bot megvan most már ideje szárítkozni. Még szerencse, hogy véletlen volt itt egy plusz nadrág szóval van mit felvenni a többi ruha szárad a Daiwa görgőn, azt is tudja a Daiwa görgő..

Mire délután lesz megszáradnak a ruhák, legfeljebb mezítláb vezetek, mert a cipőnek kell még pár nap a száradáshoz. A mai nap a halak csak jöttek és ettek, egyszerűen el sem lehetett mozdulni a botok mellől, csodaszép egy felejthetetlen nap volt, sok történéssel.. A halőr megkérdezte mennyi halat fogtunk, némi fejszámolás után, talán több mint 50 kilót is és köszönjük Kadarcs!!!

 

Harangi Csaba

A régi blog ...