Pontyok, gitár, napfény…

Péntek van és ma nem kell dolgozni, azt csinálhatunk amit akarunk, de a melótól és a jelenlegi egész helyzettől a világban kimerültünk már nagyon. A Feleségem a rengeteg munkától, én az ügyfelektől ahol még most is elkerülhetetlen a kontakt, a gyerek a távoktatástól és ettől az egész feszült helyzettől fáradt, azok vagyunk mind és ilyenkor peca kell!!

 

Jön velünk Dominik fiam is, attól függetlenül hogy nem horgászik jön és igenis mindhárman elbújunk egy jó kis tavacskára. Nem fogunk beszélni sem a koronavírusról, sem a gazdasági válságról, semmi ilyesmiről nem lesz szó, mindössze viszünk ennivalót, pálinkát, bort, kenyeret és kikapcsolódunk, feltöltődünk.

Jó szeles időt fogtunk ki, a hullámok nem kicsik az biztos, de míg otthon voltunk se híre, se hamva nem volt a szélnek, most meg csak az van. Nem baj, akkor is csobbannak a kosarak és horgászunk az elemózsiás kosárból előkerül ez az, éhen halni nem fogunk az biztos. Ildinél kezdik a sort a halak és ott is folytatják, jómagam csak próbálkozom erősen, egyelőre eredmény nélkül.

Ildinél ponty is kárász is beköszön én kíváncsian figyelem mivel egy új botnak a beavatása folyik és elégedett vagyok nagyon, jól működik a rendkívül finom pálca, úgy hajlik ahogy kell és szinte a horgász helyett dob, ez a márka marad nálunk, belefér a repertoárba.

Kapásom van végre és egy kárásszal kezdem a napot, majd egy pikkelyes kisponty teszi tiszteletét. Itt is beindult valami, lassacskán meg lehet különböztetni a szél ráncigálását a kapástól, de most épp félreérthetetlenül elindul a botom, egy jó ponttyal. Örülök a fárasztásnak jólesik a fék kattogását hallgatni a szélben és örülni annak amit a természet ad, csendet, tiszta levegőt, harmóniát… Szákolok és fotózunk és már úszik is tova a pikkelyes harcos.

Dominikkal elmegyünk az elemózsiás és italos kosár felé átfújt ez a hideg szél bennünket így iszunk egy kis hazai szilvát, nem árt az ilyenkor. Mire visszaérünk már a botom nincs is a helyén, épp csak tartja a bottartóm, valami nagyon el akarja vinni a cuccom! Kézbe veszem az irányítást és egy szép tükörponty volt a tettes, így hagyja itt a botját az ember egy kis szilvapálinkáért…

Ildi új helyet választ egy igazi kis szélárnyékos sarkot a tavon, innen fog horgászni.

Milyen igaza is van, nagyon eltalálja tutit, mind aroma, mind csali, mind etetőanyag terén mert nagyon hajlik ám a fehér feederbot! Megyek segíteni, bár tudom egyedül megoldja az egészet és ő is fogja szákolni és míg odabaktatok nem kis büszkeség tölt el, ahogy benyúl bal kézzel és egyedül szákol majd mosolyogva teszi partra a szép pontyot…

Végül is csak fotózni jöttem, Ildim már igazi horgász a javából, ez tény… Még szerencse hogy nem sietek vissza, már a másik botja is elfüstöl, újra jó hal a horgon! Szép hosszú nyurgát fotózok.

 Kétségtelen jó napunk van, megyek vissza helyemre és most nagyon jól esik a székben ülni, mert Dominik fiam játszik gitáron és elmélyedek a zene hallgatásában.

Nekünk otthon minden nap jut az élő, rendkívül jó minőségű, igényes zenéből, most is azt kapom itt a tó partján.

Néhány ponty bejelentkezik még így délutánra, Ildinél szintén még egy szép tőponty, majd a nap legszebb halát fogja a Feleségem egy igazi spanyol pikkelyes potyeszt, így zárul a mai nap.

Nagyon köszönjük Kócos tó a mai napot!

 

Harangi Csaba

A régi blog ...