Karácsonyi szél…

Már megint egy sokadik karácsony következik, meg sem merem számolni, hogy nekem hány volt már jól eltelt az idő. Mióta akarok decemberben horgászni, de néha a mocskos esős időjárás elriaszt. A Mi kis Családi Szent Esténk megvolt, itt volt Vica, Dominik, Bence, Szuszi kiskutya, és Én, nagyon meghitt aranyos beszélgetős, főzős, koccintós, szundikálós, egymást szeretős, kutyasétáltatós nap volt, amit nem lehet tervezni, mert magától történik. Most pedig mivel eltelt, elindulok horgászni..

Elég jól hajolnak a fák, gondolom szél lesz, de ahhoz képest a hőfok 10 fok méghozzá plusz, pedig most karácsony van. Hamar a stégnél vagyok a Kadarcsra jöttem, hátha akad egy ponty és megküzdünk egymással, vagy csak levegőzök és fotózom. Tényleg betyáros egy szél fúj, de a ruha sem rossz rajtam szóval etetőt keverek, csalizok, bedobok és keresem a halakat, amiket egyelőre nem is találok sehol.

Nem baj, majd mindig váltogatom a helyeket legyezőszerűen, egyelőre jobbról kezdem és próbálgatom hátha belenyúlok valahol egy csapat pontyba. A fiaim az édesanyjuknál vannak, én Vicától jövök és épp most üzent, hogy feltette a tyúkot főzni levesnek, na ez olyan csábítóan hangzik a hidegben, nem kicsit.

Hamar magamhoz térek az egyik bot bebólint rendesen és be is kell ám vágnom, bár módfelett kicsi horgot használok ma ezért jobb lesz egész finoman fárasztani, nem olyan jól akadhatott az. Jól gondolom, mert a pontyot megszákolom majd a szákban már kis is akad a kicsi horog. A lényeg hogy sikerült. Na szóval karácsony van és halas a kezem, ez jól kezdődik.

Lássuk azt a helyet ahol rájuk találtam, megint oda pontosan. Addig is, hogy megnyugtassam magam a method mellett, egy hosszúelőkés felszereléssel etetek és gilisztával horgászom, de elmondhatom hiába, de legalább megnyugtat a tudat, hogy megpróbáltam. Ezen a tavon a method technika hamarabb ad halat, mint gondolnánk és már másodjára is fárasztok, de már egy keményebb legényt. Egész jól verekszik, de most látom is hol van a horog szájában, nem izgulok annyira ezt rendesen bekapta az már biztos.

Fotózom a halat ez valamivel hosszabb az elődjénél és jobban is küzdött. Nekem már ez máris ünnep ünnepnapkor, hogy van kapás és pontyokat fogok, bár most már a szél begorombul és nagyon haza akar küldeni engem.

Végül is az a forró tyúkhúsleves az mindenképpen jó lenne, hát még az a két áldott kéz aki készítette! Összepakolok és indulás, most már mosolyogva vezetem a kocsit Debrecen irányába, azt hiszem idénre ez volt az utolsó pecám, legközelebb 2024-ben jövök.

Harangi Csaba

• Előző
• Következő