Régi új vizeken…
Megkezdődött ez a bizonyos 2024-es év és akkor lássuk mi is lesz idén? Már pár éve nem tervezek semmit és nem készülök semmire, legfeljebb magamra nézek, hogy megvagyok-e és elég ennyi, ettől többre nincs szükség. Hol vannak már a régi nagy tervek, kupák és versenyek, elfújta szél messze egy-egy kép a számítógépen és pár emlék. Most oda megyek horgászni ahol felnőttem és a Hortobágy pusztája szép lassan befogad engem.
A szülőfalumat elhagyom, majd egy elhanyagolt úton folytatom, lassan már azt hiszem nem találom meg a vashidat ahova igyekszem, pedig annak ott kell lennie. Csodás a puszta így is, vadlibák járkálnak a vízben csapatosan élvezik a puszta minden ajándékát. Na végre, itt a vashíd megvan és éppen 2024. február 3. napja van Kadarcs-Karácsonyfok csatornán vagyok, pedig ez csak az engedély szövege, igaziból kis koszos gyerekként csak kiabáltunk be otthon a konyhába: Elmentem a „Felhősire” és már tekertem a bringát.
Hát kezdjük, leteszem a kocsit biztonságos még beton területre és gyalog keresek helyet, hiszen télvíz idején vagyunk a fekete föld süpped és ragad, de hamar megvan egy hely, pár méterre a hídtól. Tisztában vagyok vele hogy akkor sem tettek ebbe halat amikor 56 évvel ezelőtt megszülettem, itt csak az van amit a víz ad vagy a Hortobágyból felúszott. Igazi vadvíz vagy megkeresed halat, vagy ne is kezdj hozzá, itt nem lesz szép telepített pontyodból 18 darab és nem kell megbeszélni a pellet gyártójának a nevét, ugyan..
Kezdésképpen bedobok pár gombóc kaját elég rendesen folyik a víz az látszik, rakhattam volna vakondtúrást hozzá, de hát csak beköszönni jöttem. Fenéken gilisztával horgászok, meg kipróbálom az új bolognai botomat. Magas a part és hálás vagyok a hosszú botnak.
Természetes dolog, hogy nincs kapás tél is van, vadvíz is egyelőre csak pihenek és fotózok. Na igen meg akkor teázok is ami igazán jól esik most nekem, megnyugtat.
Eltelt pár óra a maradék etetőanyagot bedobom had vigye a víz olyan mint az élet, nem tudni hova tart. Összepakolok és elégedetten ülök a kocsiban idén itt kapcsolódok ki. Örülök neki hogy visszatértem, jól eltelt vagy 50 év és újra itt..
Harangi Csaba