Üzenet az örök horgászmezőkre..
Hajnal van 2015. évet írjuk, épp a tavasz utolsó napja van és csendesen vezetem az autót, sötét van befordulok a társasházhoz a sötétben csak egy cigaretta parázslik és egy mosolygó arc, a Zoli. Értjük egymást félszavakból is, bepakolunk a kocsiba elférünk.
Megyünk a Látóképi víztározóra horgászni, megérkezünk és helyet keresünk, de hamar megállunk, nem bonyolítjuk a dolgot keszegezni jöttünk sok verseny van mostanában illik edzeni is. Elvonul Zoli, csendesen horgászik elfedi a parti benőtt nádas, de előtte idead két kis üveg keserűlikőrt és mosolyog. Tudja, hogy szeretem és hát meg is iszom, mikor lesz még este, majd 12 óra múlva nyoma sincs.
Begyakorlott mozdulatokkal horgászunk nem beszélünk, de nem is látjuk egymást, mindketten koncentrálunk és húzzuk a halat már amennyire sikerül, mert a kezdeti nagy haldömping elkopik nálam, de közben Zolinál állandóan csörömpöl a jó keszeg a versenyláda előtt.
Átmegyek szomszédolni vagy valami titkot meglesni. Pazar pecát látok sok hal jó hal termetes hal, ez igen egy kemény hosszúelőkés versenyen ez kupát érne és én bizony elkoptam valamit rosszul csinálok biztos.. Kicsit beszélgetünk, magyaráz én meg figyelek, igyekszem megérteni és megjegyezni amit mutat, miközben egy csodálatos vörösbe és sárgába öltözött keszeget szákol..
Mindketten megdöbbenünk, sosem láttunk ilyet és mondja Zoli neki születésnapja van és akkor ez a legszebb ajándék… Igazad van Zoli ott akkor 2015-ben a Látó partján ez volt a legszebb ajándék és már nem vagy itt, hogy erről beszéljünk…
Óvatosan fogja, míg kattog a kezembe a fényképezőgép, és engedi vissza, de nagyon vigyáz rá semmi baja ne legyen annak a halnak és hagyja elúszni, milyen öreg keszeg lehet...
Valahogy így vigyáztál mindenkire Zoli a környezetedben tudod, mint anno akkor a parton a halra, vigyáztál Kislányodra, Feleségedre, Anyukádra.
Most már nem vagy köztünk, de jól horgásszál Zoli ott az örök horgászmezőkön, tudod nagyon hiányzol a monitor pedig homályos lesz lassan….
Csaba