Szívdaráló..

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Érdekes dolog ez amikor elmúlik az ember már 50 éves, mennyire erősebbek és mennyivel másabbak az érzések. Valahogy az egész nap máshogy telik, persze ott belül sok seb van csak hát azok majd egyszer behegednek biztos és sosem fognak felszakadni. Gondolja az ember, valahogy ilyen tapasztaltnak kéne lenni minden embernek, de láthatóan nem így működik a világunk, kicsit sem, hisz az érzelmi harcunkat naponta újra vívjuk.

 

Szóval semmit nem számít, ha valaki fél évszázados elmúlt vagy sem, az emberi faj ilyen, érzékeny hibákra képes és egész életében hibázik. Persze fontos kiemelni ezeket a hibákat nagyon kevés ember ismeri be, na nehogy már, inkább kijelenti az emberek többsége én vagyok a leg-leg-leg, nem tudom mi…

Mi következhet a fentiekből? Az hogy sosem lesz senkinek igaza, az egész élet csak emberek súrlódásából áll és ez most is így van… Kapcsolatok, szerelmek születnek és múlnak el az emberi faj tökéletlensége miatt, mivel mindenki azt hiszi ő bizony a perfekt lény én aztán jól tudok mindent…  Lám, lám azt az almát csak le kellett szedni és enni belőle, minden így kezdődött Ádám és Éva óta…

Milyen emberek alakultak ki? Sok a magába forduló száját összeszorító, megnyílni képtelen ember  aki fél, hogy becsapják és elcsábítják, inkább ki vár, de nem tudja mire, csak fél valamitől.

Van aki nagy kanállal eszi az életet és igyekszik mindent kiélvezni belőle, hisz mindjárt vége a dalnak, ezért habzsoljunk, mindenből minél többet másoknak se jusson, azért se…

A fenti két embertípusból feltűnően sok van, ahogy jönnek a már számozott Covid hullámok annál több lesz. Vajon mi maradt akkor ki?

Nos igen az átlag emberek, akik dolgozni járnak és próbálják eltartani magukat családjukat, gyereküket és máról holnapra élnek, nos ők már bátrabban tudnak érezni és érzéseket kimutatni és talán nem is „ütnek” olyan nagyot egymáson, legalábbis bízzunk benne, de stresszes egy világ ez. Itt aztán ha nem tetszik valami lehet hátat fordítani egymásnak és mindjárt visszaesünk valahova a fenti két kalapba, tehát vagy habzsolunk vagy némaságot fogadunk…

Ezek csak olyan szörfözgetések az érzelem hullámvasútján, de Te kedves olvasó inkább nyugodj meg és hidd el egyikbe se tartozol! Te meg fogod próbálni jól csinálni az életed és lesz kompromisszumkészséged, akaraterőd, akarsz majd hálás lenni valamiért és akarod hogy neked is hálás legyen valaki a mosolyodért… Sok sikert ezen az úton mely nagyon nehéz és göröngyös, még a vége felé sincs leaszfaltozva az már biztos…

 

 

A régi blog ...