Egy kis hétvégi relax...

Meglepő, de mégis gép elő kerülök és ez inkább abból a szempontból más, hogy nem horgászat ügyben.  Persze van ilyen, hiszen a horgászaton túl is van élet nagyon is, de ebben a szent pillanatban tényleg ráérek és pihenésképpen írok...

Talán akkor most, hátha sikerül egy burkot vonnom magam köré, nem látható módon és volna fél óra ami az enyém, maybe…. milyen szép is zongorával játszva ez a szám, szóval maybe…

Kattognak a billentyűk és tudom eltelt egy év megint az életemből, már 49 vagyok. Keményen öregszem, de már mindegy is, ha valami elkezdődik és romlik minden évben rosszabb lesz, lassan be is ismerem és nem hadakozok ellene, minek is amiket át kellett élnem életem során már megkaptam mindent, az írás adja az erőt most is, meg a jelen… Néha az égen ragyogó csillagok is, hisz azok minden éjjel újra gyúlnak, olyan igazi állandóságot jelentenek, pedig kevés ember nézi azokat…

Holnap verseny ki tudja hányadik horgászverseny, ehhez képest hogy elmúlt a régen mindig feltörő idegesség, izgalom, na most már nincs. Túlzás hogy ne volna versenyszellem, de ott van az sok fiatal csinálják hát csak előre, mindig a siker irányába, ki milyen sebességgel…

Az előbb szólt a gitár itthon, Dominik játszott nem sokat, de bízom benne még jár ma nekem némi kellemes pengetés a Fiamtól. Nagyon meg tud fogni a játékával, de mint sokat író ember tudom, kérni tilos élményt, azt kapni szokta az ember bizony, kérés nélkül.

Voltam  egy áruház üveg visszaváltójában és egy csomó sörös üveget kellett visszaváltani. Tagadhatatlan, hogy nagyon sok hajléktalan ott tölti az idejét, de most összeállt egy kis csapat és volt a hangulat kedvéért egy pár üveg bor is a földön, majd mikor mentem a kocsihoz elkezdtek énekelni, de bizony nem akármit! Igen ott és akkor 5 hajléktalan előadta a „Villa negra nem apáca zárda..” című réges-régi nótát és még jól is… Még a nyomorban is, még a nincstelenségben is van zene és van jókedv, mások meg még a jólétben is panaszkodnak..., ugye.. Régen Páger Antal volt a főszereplője a filmnek és hasonló sorsa volt a filmben, mint most ezeknek a hajléktalanoknak.

Kicsit megállnak az ujjaim a Fiam játszik, hallgatom a gitárjátékát, improvizál szólózik és most én kapom az élményt, ahogy említettem már kérés nélkül…

• Előző
• Következő