Ázás, fázás, horgászás…

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Szombat van és szűnni nem akaróan esik az eső, kicsit bosszant de hát ma akartam horgászni menni és kész. Gumicsizma, vízmentes nadrág, versenyláda, ernyő ezek mind megvannak és majd csak eláll az az eső és kisüt a nap, legalábbis bízok benne bár a besimult ég nem ezt mutatja.  Sietve nyitom az ernyőt és most az alatt kucorodva készítek össze mindent ami kellhet, még az etetőanyag is most készül ettől azért jobban szoktam felkészülni egy horgászatra…

 

Akkor felveszem a kapusznis felsőkabátot is és most már teljesen biztonságban érezhetem magam és próbálok etetni is, mégiscsak horgászni jöttem és nemkülönben halat is fogni. A methodos bot vagy hatvan méterre csobban a vízbe , a finomabb bottal közelebb horgászok, de csak olyan találomra választok távolságot semmi precízség, aljzat tapogatás, ez mind kimarad…

Meg is van az eredménye a találomra horgászatnak a finomabbik felszerelés nem akarja adni a halat, hiába a jó etető és a sok pinki, nem az igazi most a keszegezés műfaj, valamit most nem jól csinálok…

Monoton hangon verik az esőcseppek az ernyőmet, a madarak hangja ad aláfestést ehhez akik udvarolnak  egymásnak. A vadkacsa pár eszeveszett udvarlást végez, nem lehet nem hallani és nem látni, tagadhatatlanul ragaszkodnak egymáshoz mindent együtt csinálnak. Most úgy döntenek egymás mellett fognak szunyókálni a szembe stégen, a lehető legszorosabban egymáshoz bújva, szép példa az emberek részére, így is lehet szeretni egymást ennyire…

A madármegfigyelésemből egy kapás riaszt fel, a method boton ponty van, végre már szól a fék is persze a vizes botnyél csúszik, én meg elgémberedett derékkal próbálok szákolni és végre parton a pikkelyes ponty!

Nem csak hogy mai első ponty, de idén is első hiszen voltam sokat horgászni, de  2020-ban még nem fogtam pontyot. Egy kicsit felpezsdített ez a kapás és a szákolás, örömmel engedem vissza had ússzon tova, amúgy meg tavasz van ideje felkelni szólj a többieknek!

Biztos szólt, mert nem sokkal ezután újra elhajlik a Royal botom és fáraszthatom a tükröst ami igen derekasan küzd, de nemsokára matracon a hal, ízlett neki a kókuszos mini pellet.

Úgy látom újra kell gondolni a keszeges szekciót a horgászállásomon, hiszen szégyen hogy nem húzom ütemre a keszegeket, miközben március 7.-e vagyon ilyenkor szánkázni kell kifelé  a keszegeknek!! Lássunk csak egy új helyet, jobbra  nádfal akkor ez elé vagy hat méterre etetést készítek és az 5 nagykosárnyi dobás után mini kosárra cserélek a hosszúelőkés szerelésen. A horgot is kicsire cserélem az egy szem pinki pedig kizárólag hosszában kerül felfűzésre és már horgászom is az extra rövid úgymond lendítős távot.

Pazar kis keszeges peca lesz belőle, nagyon élvezem a még most is folyamatosan eső vízcseppektől függetlenül, ráadásul a távoli method felszerelés sztrájkba kezdett, magyarul odabent nincs kapás, idekint a nád előtt annál inkább! Akkora a kiskosár mint a hüvelykujjam hegye, egy kis finom lendítés, csobban halkan majd kézben tartva a finom pálca 2-3 ütés a horgon, bevágás, szánkázik a hal kifelé, nagyon jó…

Ideje feljavítani a helyzetet odabent 60 méteres távon, elő az aromákkal nézzük sorba: csokis-kuglóf, marcipán, rák, szaloncukor végre az utóbbinál leteszik a voksukat a halak és megérkeznek a hatalmas kárászok.

A kapások közben végre a nap is kisüt és mosolyogva csukom össze az ernyőt, ez jó sokáig tartó eső volt…

Megint kapás a methodon és most egy tüskés hát üti át a vízfelszínt, süllőt fogtam méghozzá úgy hogy szájában a horog… Gyorsan kiakasztom a horgot és már úszhat is vissza többiekhez, pont ívási időszakuk van…

A nagy kárászok mellé beszállnak a nagy keszegek is és azokat is kell szákolnom ma, aminek nagyon örülök a Kadarcsi tó keszegállománya is példaértékű, jól érzik itt magukat.

Lassan pakolnom kéne, átfagytam, áztam, derekam is beállt valamilyen ismeretlen oknál fogva (ernyő alól kihajolva dobni „derekas” munka). Belazul az elpakolandó botom és refelexszerűen bevágok és csodaszép kárászt fárasztok, de mivel már a szákot is elpakoltam így kézzel veszem ki.

Egy élmény volt mára, köszönöm Kadarcs!!

 

Harangi Csaba

A régi blog ...