Kadarcsi pillanataim..

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Egész sötét van még odakint és azt hiszem ez július utolsó napja és nemsokára augusztus lesz. Érdekes egy kissé félénk peca lesz ez, csak gyakoroltatom magam az életre hisz hétfőn még a mentő vitt egy hordágyon a munkahelyemről, de már jól vagyok, csak kicsit megszédült ez a világ. Akkor hát csak bátran Csaba, kipakolok a stégre és elkezdek horgászni, úgy mint máskor…

 

Egy kolosszálisan nagy etetést készítek a dőlő bójához, csúzlival juttatok be erjesztett kukoricát etetőanyaggal összekeverve összesen vagy 30 gombócot ez lesz az alap. Egész pontosan megy még a csúzlizás, tehát nem felejtettem semmit pontosan egy helyre megy minden. Akkor a kedvenc method botokat elő és kezdődjék a peca ma inkább Ringers csalikkal fogok horgászni, kíváncsi vagyok hogy fog tetszeni a halaknak a szögletes párna alakú változat csoki-narancs formátumban?

Csend ereszkedik a tájra és nem is baj, nem egy kapkodós pecára jöttem csak nyugodtságra van szükségem. Kisebb szöszmötölős kapás jön, de egy nagy keszeg lesz a bevágás után az eredmény annyira nagy hogy a merítőt elő kellett venni, szóval jól kezdődik. Akkor folytassuk újfent csoki-narancs szögletes pellet a csalitüskére, bedobás, most inkább az etetés szélére, lássuk az óvatosabbak ott vannak-e?

Rövid jelentéktelen rángatózás a boton, kivárok nem lehet nagy hal, biztos egy kisebb keszeg azért nem kapkodok mindennek eljön az ideje.. Most egy nagyobbat hajlik a spicc határozottan és bevágok, de bizony a visszajelzés váratlanul ér, mint egy tuskó úgy kezd el sétálni a hal, egy-egy fejrándítással jelzi felém a 10 plusszus mivoltát, eközben hatalmasakat a bólint a botom. Jobb lesz felállni a székből, a másik botot fél kézzel kitekerni és félretenni, feeder kart elfordítani a széken hátra, így már tiszta a terep, kezdjük el a meccset!

Pumpálom óvatosan és méltóságteljesen ki is jön a szép pikkelyes ponty a stégig, majd kinéz rám és bekapcsolja a láthatatlan motorjait és kezdődnek a kirohanások, szerencsére bot-orsó teszi a dolgát, hibátlan a felszerelés. Nem számolom a kirohanásait, de jó sok erődemonstrációt produkál nekem a stég előtt és most megállítom a Royal botom hihetetlenül karikában van majd megszákolom a halat, aminek a farka kilóg a nagy merítőfejből.  

Egy nagy kadarcsi pikkelyest fogtam, mekkora fárasztás volt ez, nagyon örülök neki, hogy sikerült!! Megy is vissza és fáradtan úszik tova és én is fáradt vagyok és leülök a székre, azt hiszem meggyógyultam, meggyógyított ez a hal, az izgalom, a madarak hangja, a halak loccsanásai, ez mind együtt a gyógyszer az embernek…

Akkor folytassuk egy kis szerviz a felszereléssel és már bent is van a csali a helyén, de nem sokat kell várnom kapásra egy amur a horgon, megszákolom, kicsit verekszik a matracon és úszhat is tovább.

Most a pontyok jönnek egymás után és nagyon élvezem, hogy beálltak az etetésre majd újra egy jó hal, de hiába vezetgetem középen egy elharapott fonott előke az eredmény, szerintem amur volt csak nagyobb és az előke bánta.

Az etetésre megérkeznek a szép keszegek és előszeretettel felveszik a csalimat, de legalább nem unatkozom a nagy kapástalanságban.

Eddig csak dörgött az ég alja de most már megérkezett az eső is, esik így aztán be kell menekítenem a cuccaimat a filagória alá, még szerencse hogy van a stégen tető is. Persze mikor lenne pontykapás, ha nem eső közben? Akkor vizesen fárasztok nem zavar az engem, dehogy most így kell megoldani.

Még jó pár ponty és keszeg jön, de szép lassan míg esik az eső elkezdek összepakolni. Fenomenális pecán vagyok túl, egy jó etetés beérett, jött nagy ponty, kisebbek, amur, keszeg és nem volt egy unalmas pillanatom sem.

Csak nézem a Kadarcsi tavat és már sokadjára kell beismernem ez a tó mindig csak ad a horgásznak, örömet, élményt, halakat, csendet… Köszönöm…

 

Harangi Csaba

A régi blog ...