Színes Kadarcs

Szombat van és hajnal, épp csak dereng még, de elindultam nem néztem időt, időjárást semmit sem figyeltem csak egyszerűen akartam most Kadarcson egyedül lenni, valahogy sűrű hetem volt.. Hamar kiérek a jó csípős hideg, de harmatos partra, ezt akartam. Kifejezetten hiányzott ez a különleges csend, megszokott mozdulatokkal pakolok, versenyláda, horgászbot, etetés…

 

Kellemes meglepetésként érint, hogy a Kadarcsi tó gazdái nagyon szépen fejlesztik a tavat, nem csak szép és sok halakat telepítenek hanem gyönyörű filagóriákat is helyeztek el a parton, öröm nézni! Szóval, ha valakinek kedve támad itt horgászni, van minőségi filagória kettő is és igen WC is van elhelyezve a tó partján. Most azt hiszem, egy horgásznak szava sem lehet. A fedett filagória alá be lehet menni az eső elől, az asztalnál lehet enni, inni, szerelni csalizni, bármit amit egy horgász akarhat…

Akkor lássam, hogy is vannak a halak errefelé? Húsz gombóc etetőanyag bezúg a fenekező készség miatt, némi szemes a nádszélre aztán meglátjuk… Nagy volt a csobogásom most minden hal szerte szaladhatott, inkább gilisztával rakózom kicsit, fogok pár kárászt, majd megállapítom 13 méterre ma nem jön ki a ponty.. Akkor legyen a házőrző bot a feeder és én bizony matchbottal horgászom a nád elé, főleg hogy sosem próbáltam  mindig adta a halat a fenekező, nem volt fontos, de ma mégis. Nyomott frontos idő van az eddigi kárászok alig akadtak, épp csak odacsípnek a csalinak, szóval mindent finoman kell csinálni. A fenekező botról elillannak a megkezdett pókháló darabjai és a botom ferdéből egyenesbe vágódik, halam van… Jó amurt fárasztok ez az első darabos halam ma. Vagy ötödik kirohanásra szákolom, ez olyan okos amur volt, nem hagyta magát kihúzni csak úgy, meg kellett dolgozni érte.

Kezdődjék a matchbotozás, akkor tehát egy csomó lamellát elveszek az úszóról és próbálom úgy szerelni az úszót hogy ott is maradjon ahova dobom áramlástól függetlenül, mert pontyot akarok fogni és a sok ólom a főzsinóron teszi is a dolgát, az antenna vigyáz állásba vágja magát.

Nem sokáig, mert már el is merül méltóságteljesen és hitetlenkedve vágok be…, mivel nem is hittem, hogy ilyen hamar lesz kapás. Derekas egy tőpontyot fárasztok kicsit hosszabban a szokottnál, de bizony ez matchbot ezt így kell, bizton állítom, van egy kultúrája az úszózásnak. Végre szákban piheg, de jó meccs volt, háromszor fordítottam ki a bokor alól.

Csemege kukorica  a horogra, persze szétnyomva és már ott is az úszó, de csak gondolom, azonnal elviszi… Megint fárasztás egy tükörponty a tettes.

Valóságos nagyüzem van, akkor minden bedobás egy pontyot fog eredményezni? Lássuk hát… Úszó berepül a piros antenna beáll, én még csúzlival lövök a saját erjesztett tengerimből kettőt kopogtatás gyanánt és a szemek csobogása után eltűnik az antenna. Fárasztás de most keményebb legény van a gáton, felállok a ládán és koncentrálok mert ez a hal nádtőről nádtőre, bokorról bokorra megy, nem adja alább… Narancssárga folt sejlik át a vízen, szép koi pontyot szákolok.

Be kell ismernem ma mindent visz a matchbottal való úszózás szélvizen, óriási élmény azt tudni hogy mindig elhúzza, csak oda kell dobni. Most megint egy pikkelyes a vendégem, de csak míg meg nem szákolom, ez is egy jó csata volt.

Tükörpontyok támadják az enyhe scopex illatú kukoricát, igazi jellegzetes Sensas aroma lengi be a horgászhelyet, természetesen elmerül az úszó immár sokadjára. Sorozatban fogom a pontyokat és már nem is számolom, csak fárasztok…

Az eddig magára hagyott fenekező bot, elhajlik és egy izmos amur teszi próbára tudásom, de én szákolok a végén és már úszhat is tova egészségesen.

A távolban sötét felhő közeleg, mindjárt 14 óra, ideje hazamenni mielőtt elázom… Pakolok, de azért egy fenekező bot, bedobva marad, hátha…

Rakodás a kocsiba:  versenyláda, rakós, botzsák, sorban egymás után, de hátranézek és éppen a kedvenc botom akar beesni a vízbe, a villával együtt ami ki akar fordulni a földből!! Még elkapom az utolsó pillanatban és valami a vágtat a csalival, de még hogy… Lassan már 30-40 méter lement az orsóról és még nem állt meg… Végre megáll és húzom azt a valamit, de nem az én súlycsoportom, jóval nagyobb mint gondolom fogtam jó pár 10 plusszost ez nem az, attól több! Elkezd menekülni oldalra jobbra, lekarikázik a partig vagy 50 méterre tőlem, majd kivágódik a horog, ennyi volt… Nagyon szép napom volt, rengeteg pontyot fogtam, no meg amurokat is és volt a horgomon valami, amit ezután keresni fogok sokáig, még találkozunk!!

 

Harangi Csaba

A régi blog ...