Helló Kadarcs!

Hajnal van és mosolyogva vezetem a Skodát, most bizony a Kadarcsra megyek és ennek nagyon örülök. Kikapcsolódni, pihenni vágyom, előző hetem versenyzésről szólt most akkor inkább valami nyugtatóbb kell, csak a magam örömére pecázok. Rakós bot is van a csomagtartóba, némi kukorica, feederbotok majd látom, hogy lesz jó… Az ablaktörlő serényen törli a vízcseppeket, néha már egész magas fokozatba kell kapcsolni, de ez sem érdekel. Semmi nem tudja elvenni a kedvem a mai naptól.

Megérkezem és végre arra is rájövök kimentem az eső alól, mert az Debrecen felé ment az eső én meg ellentétesen jöttem. Pakolás láda állítás, majd lehet összerakni a rakós botot és végre szaladhat a kezeim között, szeretem ezt az érzést. Egy finomabban beállított könnyű kis úszóval kezdem és finom apró horoggal, az etetési alapnak a nyolc gombóc már bent van, várom érdekli-e őket?

Apró szöszmötölés, majd úgy dönt a hal viszi magával a horgot és elkezd sétálni az úszó, szép lassan. Beemelés, majd kicsit kiszalad a gumi és szép dévér az eredmény, aminek nagyon örülök hisz én általában többre is tartom a keszeg megfogását, a kapás elérését és hal ott tartását az etetésen, nem olyan könnyű az.

Elkezdődik, amit szeretek itt vannak a keszegek és esznek, csak azt ami van mivel horgászboltban nem jártam „csak” trágyagiliszta van nálam, jó kis rakózás alakul ki nekem. Az eső mégiscsak megérkezik és elkezdi ontani az égi áldást, de felfogom pozitívan, jobban csúszik a kezembe vizesen a rakós!

Elkezd erősödni a szél az esővel együtt, így inkább elpakolom a rakóst nem örülnék neki ha kivenné a görgőből egy széllöket és eltörne, jobb ilyenkor a botzsákban. Akkor feederezek egy kicsit lássuk csak, itt mindig két fajta feederezést váltogatva eredményes az ember, vagy hagyományos kosár, vagy hosszú előkés felszerelés. Most előbb egy hagyományos etetőkosaras technikával dobok be és várok, de nem sokat, mert egy tükörponty már el is húzta az erjesztett kukoricát. Jól kezdődik…Közben Frici barátom is megérkezett, már ő is túl van két kispontyon és épp egy amurt is fogott.

Nagyon jó ez a mai nap és erre újra elgörbül a távoli feeder, most egy jobb pikkelyes vágtat el jobbra, de csak szákba kerül ő is. Megint tükörponty következik fő a változatosság, szóval nem unatkozom..

A távoli peca egy órája nem ad halat, így váltanom kell. Még az előző heti versenyből az egyik bot a zsákban maradt felszerelve, így csak előveszem és már repül is be a hosszú előkés keszegező cucc vagy 25 méterre egy bokor alá. Nem sokat kell várni, hamar gazdára talál a gilisztacsokor, egymás után jönnek a kárászok meg a keszegek. A horgászat közben összegyűjtött szemetet elviszem a kukászsákba és míg visszafelé sétálok, látom elég feszesen hajlik a lightos feederem a ládán!! Futás, már kezemben a pálca, de ez bizony nem keszeg… Gondolom nem nagy, csak ez a bot ez előző heti versenyről van, nem pontyhoz van szabva, szakadhat az előke, hajolhat a horog, ezen szerelésen minden végletekig finomítva, de azért megvan a ponty…

Még fogok néhány keszeget, kárászt és megállapítom ez a mai nap nagyszerű volt.

Míg megyek a parton benézek a Friciék nyaralójába, hisz itt van az egész család és egy kávé belefér  a mai napba. Míg megisszuk a kávét a stégen, együtt nézzük a szép vizet, de kimondatlanul is egyre gondolunk, ez a víz más mint a többi, ilyen csak egy van…

Harangi Csaba

• Előző
• Következő