Novemberi ajándék

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Igaz szerda van, de mégis horgászat miatt gurul a Skoda éppen a Sáska tó felé. Mindenszentek napja az ünnep is egyben, így ráérünk Zolival hogy ketten elinduljunk és megnézzük ebben a hideg időben lehet-e halat fogni, mire is kapnak mostanában a pikkelyesek?

 

Hajnali Jäger csúszik le a torkomon és átjár a meleg, de azért mínusz van lehet érezni. Pakolás befelé és választunk helyet, bár már nem is emlékszem a nyerő helyekre ahol sokat rakóztam, de rég volt az szóval csak úgy tippelek talán itt jó lesz.

Zoli egyből igazi Sáska tavi klasszikussal kezd és egy matchbotot suhogtat a kezében, amit ha jól és okosan használunk csak nyerő lehet. Nagy horog nagy csali és a siker nem marad el, hisz szép kárászok teszik tiszteletüket nála. Némelyik meglepően megnőtt, de nem is baj a horgász ember csak örülhet a szép halnak.

Én előbb a rakós botot élesítem be és nézem a mélységet, majd Zoli elmondásából is megtudhatom, pont a legsekélyebb dombocskára ültem le horgászni… Mindegy, horgászok és kész nem keseregni jöttem, hanem örömködni.

A víz igencsak áramlik, etetek és fogok pár kárászt, majd nagyobb horogra cserélek és gilisztacsokor kerül fel. Gondolom nagy csali, nagy hal, hátha… Be is jön a számításom, mert nagyon is lent marad a gumi és fárasztok valamit, ami nem akar menni és száguldozni a víz alatt, csak áll és vár. Valószínű a hideg víz miatt le vannak lassulva a halak, ez lehet az oka hogy gyönyörű ponty van a horgomon de csak most tudom meg, olyan „zsákbamacskás” ez a hal, nem lehetett megállapítani mekkora, akár kis kárász is lehetett volna, de nem az, de nem ám… A gyönyörű tükörponty megjelenik a láda előtt majd mielőtt szákolhatnám, lefordul.  Nem baj, legalább felmelegedtem az adrenalin szint az bizony emelkedett rendesen.

A rakó nem ad több halat és a szél is kezd egyre jobban fújni, ami rábeszél hamar a rakós elpakolására és nem is ellenkezem inkább két feeder bottal folytatom. Lássuk mi lesz a jobb, egy hosszú előkés versenycucc, vagy egy method felszerelés. A hosszú előkére szépen kapnak a kárászok, a method ritkán hajlik, de akkor nagyot hiszen fixen van a kosár állítva, jó halat várok azon a boton, tudom van elég.

Nagyot bólint a bot, kétszer egymás után ez a method kosaras felszerelés és bevágok majd megállapítható, ez bizony jó hal. Furcsa a hal viselkedése, jön de nem küzd ugyanaz a dolog mint mikor a rakón fárasztottam halat, csak hogy elég hosszú egy hal. Szólok Zolinak segítség gyanánt, mert ez a kis lepkehálónyi szákfej kevés lesz, azt meg már évek óta látom, Zolinál mindig nagy szákfej van biztos, ami biztos…

Szákolja nekem Zoli a szépséges amurt. Örülünk mindketten, hiszen novemberben ritkán fogunk amurt, főleg ilyen szépet. Lassan elúszik és folytatjuk a pecát, bár a szél megfordul és az eddigi kevés kapások megszűnni látszanak.

Délutánra indulunk haza most már kipihenve, kicsit átfázva de egy jó peca után.

 

Harangi Csaba

A régi blog ...