Amikor senki nem indul el horgászni…

Írta: Harangi Csaba Nyomtatás E-mail

Az időjárási jelentést nézve egyszerűen hihetetlen mennyiségű csapadék fog esni szombaton, immár decemberben. A Mikulás már kiosztotta a csomagokat, én pedig lelkesítem magam csak nem ázok teljesen el, de mégiscsak kéne horgászni menni, mindegy is milyen időjárásban..

 

Az őr a Kadarcsi tó bejáratánál hitetlenkedve néz rám, valószínű én lehetek az első és ma talán az utolsó is aki ebben a pokoli decemberi zuhogó esőben el mer indulni. Nem baj, kevés etető megkeverve, irány a tó vége és be fogok ülni a kinyitott kocsi csomagtartójába, szerencsére a hátsó csomagtartó ajtó felfelé nyílik az véd meg az esőtől. Itt most nem játszik a versenyláda, mert akkora szél párosul az esőhöz, hogy a versenyláda is repülne ernyővel együtt, szóval csak egyszerű minimál peca Kadarcson.

Előbb minimális etetés, elég lesz vagy öt dobás, nem cifrázom túl hideg is van esik is, majd a horogra pinki kerül, lássuk. A kocsiban elhelyezkedek, termosz, némi kaja innen lehet nézni a feedereket, no meg a vadkacsákat akik nagy fürdő partit rendeznek, láthatóan élvezik én meg fotózom őket.

Végre kapás, egy mozdulattal a botnál termek és meg is van első hal. Örülök, már azt hittem idén nem keszegezhetek többet, mert be fog fagyni minden, de amint látható a Kadarcs még nem is fagyott be. Akkor elgémberedett újakkal talán pinkit kéne varázsolni az apró horogra? Hol a horog és hol a pinki, azt se látom… Azért csak-csak összejön csalizás, megy ez már érzésből is, így dévérkeszeg a jutalmam.

Csendesen elkeszegezgetek, az eső hol rákapcsol, hol mérséklődik, de nem marad abba és rendületlenül hullik az égi áldás, viszont kapás is van közben és ez a lényeg.

Mire dél lesz, meleg ruha ide vagy oda a nyirkos nedves levegő átjár engem is és kezdődik a hidegrázás. Milyen jó lenne most otthon valami meleg kaja meg egy-két feles, ideje lenne kiolvadni?

Csábító gondolat, amit szép lassan meg is szavazok magamnak. Komótosan pakolgatok és készítek néhány fotót még a tájról, majd megállapítom a kezem dévérnyálkás lett, tehát horgásztam és indulás haza, tudva tudván aggódás ott is van ezerrel, ideje mutatni magam hogy semmi bajom.

A kapuban mosolyog a halőr, mint mondta kíváncsi volt meddig bírom ebben nem normális időben. Megegyezünk abban, hogy ennyi elég is volt mára de a lényeg, hogy a 2017-es év decemberében is lehet még keszegezni …

Harangi Csaba

A régi blog ...