Havas tavasz

Az előző héten olyan horgászversenyen voltam, hogy a két napos versenyből a második forduló elmaradt az időjárás miatt és még a felszerelésem nagy része is ottmaradt, így most pakolom össze szeretett versenyládámat és minden mást. Na végre minden együtt a kocsiban, irány a Kadarcs és a keszegek!

Már az új halőr elmondja a kapuban, hogy csak a bal parton közlekedjek a másik oldalt megállt a hó nemigen megy át az autóm rajta… Erről ennyit, a tél itt hagyta nekünk az utolsó támadásának maradványait, de szép lassan minden olvad. A vendég stégre megyek, persze minden tiszta hó itt is mintha csak december lenne…

Mindegy is nem érdekel a hó, én csak horgászni akarok és halakat fogni. Lássuk ismerem ezt a helyet mindez idáig vagy 20 méterre kellett horgászni és jött keszeg, ponty vegyesen. Most nem így van, vagy tíz dobásnyit etettem és várok, de rezdülés sem mondjuk az egész tavon egy mozdulás sincs, csend honol. Erőltetem a megszokott helyet, de megdöbbenve tapasztalom hiába, nem és nem ad halat, de kapásig sem jutok. Eltelt egy óra, elég volt ideje változtatni, de nem kicsit ám!

Lássuk csak nyújtsuk meg a távot, beállítok egy 50 méteres távot és azt kezdem etetni. Most jön igencsak jól Fekécs Zoli által gyártott „ring” etetőkosár. Félelmetesen könnyedén dobom meg a távot, de még csak nem is megy félre, pontosan oda esik ahova nézek. Ezt majd megírom Zolinak, biztos örül neki, hisz ő készítette.

Etetés kész, lássuk a halakat egyelőre csak pinkiket kapnak, de hamar rá kell jönnöm, egyikbe-másikba bele-bele csípnek de nem kapnak a horogra. Tovább finomítok, akkor kishorog és egy szem csonti hosszában, láss csodát minden halam megvan! Akkor most már jönnek a keszegek, tehát ottmaradtak messze a mélyben és onnan fogom őket.

Közben persze van esemény utánam jön a halőr és levezet egy ellenőrzést, precíz dokumentáció minden rendben. Horgászok tovább, de fél óra elteltével megérkezik a tó őreinek főnöke és megtörténik nap második ellenőrzése, szerencsére még mindig minden rendben. A keszegek mutatják magukat kapnak, ponty ma nincs de én nem is igényelem csak pihenni jöttem és hallgatni az érkező madarak hangját.

A napsütés átjárja a testem és jól érzem magam, szép lassan ideje pakolni hiszen a termoszból a tea kifogyott, ennyi peca mára elég is volt. Az ellenőrzések napja ez amúgy, most kocsi vizsgálat lesz a kijáratnál, de örülök neki mert rend a lelke a mindennek. El tudom képzelni mennyi hallopás lehet ha ilyen szigorúság szükséges, közben a fényképes társadalmi halőr igazolványomra nézek meg a munkahelyi hatósági ellenőrire is, tehát ma a hóhért akasztották…

Harangi Csaba

• Előző
• Következő