Egy darabka Tisza nekem is jutott

Már jó ideje szerettem volna folyóvizen is feederezni, de általában az embernek annyi ideje van mindössze, hogy valamelyik közeli tóra elrohan és kicsit hódol a szenvedélyének, de ettől több nem jut. A Kócos tavi horgásztáborban ismertem meg Sugár Csabit, aki egyből felcsillantotta a szememet, azzal a mondatával, hogy a Tiszán milyen jókat lehet feederezni és meg is lett hamar beszélve egy közös peca.

Még inkább éjszakának mondanám a hajnalt, olyan sötét van, a kocsi gurul egyenesen a tiszaújvárosi benzinkúthoz, hogy meg tudjuk venni minél előbb a napijegyet, hisz a peca előtt ez a legfontosabb. Még szerencse, hogy a Zabos Géza HE megbízta a benzinkutat engedély árusítással, ami mindig nyitva így a korán kelő fanatikusok sem maradnak napijegy nélkül.

Engedély zsebben lehet lavírozni a kocsival és meg is van a horgászhely. Azért most épp nem folyik olyan gyorsan mint gondoltam, de azért szokatlan nekem megvárni míg beáll az etetőkosár és egy pillanatra belazul zsinór, majd lustán belekap az ár. Botok az egekbe mutatnak, semmi sem úgy van mint holmi álló vízen, közel sem…

A kapás azért hamar jön ám, pillanatok alatt jelentkeznek a karikák és máris mosolyt csal az arcomra ez a víz, ez a Tisza. Még be sem etettünk, de már a harmadikat húzom kezdek ráérezni a fortélyokra és bár kicsit bátortalanul, de elő merek venni finomabb botot is, lehet itt érzékeny is a spicc, csak kicsit lassabban óvatosabban dobok és ennyi, csak nem kéne eltörni egy botot sem a túlzott kosártömeggel, de megy ez.

Csabi bedobálja a meggyúrt gombócokat etetés címén és most már erre horgászunk rá. Meglepetésre gardák is kapnak ezen a vízen, hosszúak és majdcsak úgy néznek mint egy repülőhal.

Nekem nagyon tetszenek, eddig csak a Balatonban láttam, de ezek szerint errefelé is jól megvan, nem is baj az, szeretem tudni, ha változatos a meghorgászott víz halfaunája.

Dél felé a jó kapások megszűnnek, kicsit értetlenül állunk a dolog előtt, de hamar fény derül az okra.. Ahogy megnézzük a folyó a szélét, láthatóan fél métert csökkent a vízszint és közben a folyás gyorsult is. Akkor kis változtatás, nehezebb kosár és beljebb horgászunk! Már helyre is állt a rend, megy ez csak követni kell a vízállást, már megint tanultam valamit.

Közben kísérletezek egy durvább bottal, amire kizárólag darabos csalikat rakok, hol több kukorica, vagy pellet, de az is működik, mondjuk ritkábban de bizony fogom a darabosabb keszeget is. Még a narancssárga lebegő pellet is kapást hozott, nem is nagyon hittünk a szemünknek, pedig igen.

Már épp nézzük mennyi is az idő, amikor hivatalos hatósági ellenőrzés kezdődik, a MOHOSZ ellenőrei parkolnak a kocsink mellett a parton. Nem is baj ez, legyen rend mindig mindenütt. Megnézik az engedélyeket érdeklődnek a fogásainkról, megtekintik a fogást, majd mennek tovább. Szolgálnak és védik vizeinket, tegyék is minél többször!

Harangi Csaba

Fotók: Sugár Csaba és Harangi Csaba

• Előző
• Következő